1993 júliusára Kurt függősége teljesen rutinszerűvé, a Cobain-ház normális
életének részévé vált, a dolgok e körül forogtak. A hasonlat, amelyet gyakran
használnak annak ábrázolására, hogy milyen szerepet tölt be a családon belüli
alkoholizmus – mintha egy féltonnás elefánt állna a nappali közepén –,
esetükben olyan nyilvánvalónak tűnt, hogy senki sem bajlódott a kimondásával.
Az lett a status quo, hogy Kurt a nap folyamán kiüti magát; úgy fogadták, mint
Seattle-ben az esőt. Még gyermekének megszületése és a bíróság által elrendelt
kezelés is csak ideiglenesen térítette el ettől. Bár heteken át metadonon és
buprenorphine-on élt, nem volt elég hosszú ideig tiszta a narkotikumoktól
ahhoz, hogy a majd egy év alatt megtisztuljon a mérgektől.
Egyfajta őrült logika szerint, mely a drog csapdájába ragadt családokat
jellemzi, szinte még jobbnak is tűnt, mikor belőtte magát: ezzel ellentétben az
állt ugyanis, hogy kibírhatatlanul viselkedett, ha az elvonás fizikai fájdalmaitól
szenvedett. Ennek az elméletnek ugyan csak kevesen adtak hangot –
nevezetesen hogy a Kurt körül forgó rendszer stabilabban működik, mikor
drogozik, mint amikor tartózkodik tőle –, maga Kurt nyíltan állította. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
|